Print bookPrint book

Tananyag

Itt találod a tananyagot és az interaktív feladatokat. Bátran nézz be és játssz velük! Ezt akár vendégként is megteheted.

Site: penzerto.hu
Course: Pénzértő - Ide kattints a tananyaghoz
Book: Tananyag
Printed by: Guest user
Date: Sunday, 13 June 2021, 12:29 AM

Table of contents

5.1 Pénzintézetek

Készpénz vagy bankkártya?

Napjaink pénzintézetei több évszázados fejlődés eredményeként jöttek létre. Már az ókorban működtek pénzváltók, akik érméket cseréltek. A bank szó az olasz banca (pad) szóból ered, melynél a pénzváltás történt. Napjainkra a bank olyan pénzügyi közvetítő intézménnyé vált, amely a kölcsönadóktól a kölcsönvevőkhöz áramoltatja a pénzt.

A központi bank  és a kereskedelmi bankok  tevékenységi köre elkülönül egymástól.

5.1.1. Magyar bankok

5_1_2_bankok_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.1.2. „Banklegek”

5_1_3_bankok_T.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.1.3. Bankok a Globál 500-ból 

5_1_4_Global500_DD_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.2 A bankrendszer felépítése

Készpénz vagy bankkártya?

A központi bank és a kereskedelmi bankok tevékenységi köre elkülönül egymástól.

Központi bank (más néven jegybank): Az adott ország pénzügyi politikájának alakítója. Legfőbb feladatai: a pénztartalék őrzése, a pénzügyi rendszer stabilitásának a biztosítása, a pénzintézetek ellenőrzése, az államháztartás számláinak vezetése, az állam adósságállományának kezelése és az ország deviza - és aranytartalékainak kezelése, a pénzkibocsátás joga, a pénz árfolyamának alakítása, a kereskedelmi bankok elszámolási számláinak vezetése.

Kereskedelmi bank: Mindazon bankok, amelyek nem valamilyen speciális pénzügyi tevékenységet folytatnak. Legfőbb feladatai: folyószámla vezetése, átutalások intézése, pénzváltás, hitelek nyújtása, megtakarítások kezelése, tanácsadói szolgáltatások és az értékpapírok forgalmazása.

Egy ország bankjainak és azok tevékenységének összességét bankrendszernek nevezzük, melynek irányítója és központi szereplője a jegybank. A bankrendszerek felépítése azonban többek közt történelmi és politikai okokból nem egyforma, a két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal (vállalatok, önkormányzatok, lakosság), tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon keresztül áll kapcsolatban. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket kereskedelmi (üzleti) bankoknak. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi intézmények, addig a jegybank nem nyereségorientált (non-profit) működését más szempontok vezérlik.

Az egyszintű bankrendszer tipikus példái a szocialista országokban alakultak ki, ahol a központi tervgazdasági rendszert ez a nagyon centralizált, egy helyen ellenőrizhető, irányítható modell szolgálta ki. A vállalatok a jegybanknál vezették az egyetlen számlájukat, ezáltal egyetlen bankban nyomon követhető volt minden pénzmozgás. A jegybank döntött a hitel odaítéléséről, és ellenőrizhette a pénz felhasználását.

A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött 1947 decembere és 1987 januárja között, ami azonban nem azt jelentette, hogy csak egyetlen bank, a jegybank, más néven központi bank (Magyar Nemzeti Bank) működött volna. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP), a külkereskedelmi forgalmat a Külkereskedelmi Bank, a beruházási hiteleket az Állami Fejlesztési Bank bonyolította le az MNB ellenőrzése, felügyelete mellett. A kétszintű bankrendszer 1987-es visszaállítását követően a központi bank kizárólag az üzleti bankokkal állhat kapcsolatban, a vállalatok és a lakosság számára kereskedelmi banki tevékenységet nem folytathat.

Kétszintű bankrendszer működött korábban a fejlett piacgazdaságokban, és működik ma is a világ legtöbb országában, így Magyarországon is. Az első szinten tehát a jegybank vagy más néven központi bank áll, a második szinten pedig a kereskedelmi bankok helyezkednek el.

5.2.1. A felépítés

5_2_1_ketszintu_bankrendszer_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.2.2. Központi bank szerepköre

5_2_2_kozponti_bank_szerep_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.2.3. Központi és kereskedelmi bankok

5_2_3_bank_TF.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.3 Miért van szükség a bankokra? Milyen szerepet töltenek be a bankok?

Készpénz vagy bankkártya?

A bankok biztosítják a gazdaságban a különböző felek között a pénzügyi és tőkekapcsolatokat. Ez a folyamat a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül történik. Jól működő gazdaságokban a pénzügyi tevékenység zavartalanul folyik. A hitelek folyósítása és a kinnlevőségek behajtása zavartalan, így az erőforrások megfelelő elhelyezésével a gazdasági folyamatok is zavartalanul működnek. Gazdasági nehézségek megjelenésekor a pénzügyi közvetítő rendszerben is nehézségek adódnak, például a hitelek behajtása nehézségekbe ütközik. 

Bankrendszer

5.3.1  Banki szolgáltatások

5_3_1_abra_akapjan_hamis_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.3.2. Bankok szerepköre

5_3_2_parositos.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.4 Bankhasználati ismeretek

Készpénz vagy bankkártya?

A banki szolgáltatások során találkozunk a bankkártyával, a bank által kibocsátott bankszámla alapú, elektronikus fizetőeszközzel. A kártyahasználatkor a PIN kód védi a tulajdonost az illetéktelen felhasználóktól. A PIN kód (személyi azonosító szám) egy általában 4 számjegyből álló kód, amely a kártya azonosítására szolgál. A kártyánkhoz egy folyószámla tartozik, amely a bank és az ügyfél bankszámlaszerződése alapján megnyitott bankszámla, melynek funkciója az ügyfél pénzforgalmának lebonyolítása. A bankkártya egy készpénz nélküli fizetési eszköz.

A pénz elsődlegesen fizetési eszköz funkcióját tölti be, mely lehet készpénz (papírpénz és érme) vagy hitel-/bankszámlapénz, ami valójában már csak virtuális pénz. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre megfelelő pénzforrás, akkor hitelt veszünk fel, ennek ára a kamat. A banki szolgáltatásoknak ára van. A hitel teljes költségét a THM (teljes hiteldíj mutató) alapján tudhatjuk meg.

Valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme a valuta . Ha folyószámlánkon kezelik a valutánkat, akkor deviza számlával rendelkezünk. A deviza tehát nemzetközi elszámolásokra szolgáló, pénzt helyettesítő fizetési eszköz. Lehet utazási csekk, bankszámlapénz, hitellevél, utalvány, átutalás. Azokat a valutákat nevezzük konvertibilisnek, amelyek szabadon átválthatók bármely más valutára.

Bankkártya

5.4.1. Készpénz nélkül

5_4_1_fizetesi_lehetosegek_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.4.2 Kártyafunkciók

5_4_3_kartyak_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

Projektfeladat 5.4.3 Otthoni kutatás

Nézd meg, otthon milyen kártyákkal rendelkeztek! Készítsd el az otthoni kártyabankotokat, érdekességként csoportosítsd az előző feladat szempontjai szerint!

5.4.4 Előnyök és hátrányok

5_4_5_elony_hatrany_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.4.5 Bankkártya készül

5_4_6_bankartya_MC_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

Megtakarítás

Hallgasd meg a Kállai családból a két testvér Tibi és Sári beszélgetését!


Letölthető feladat 5.4.6 Tibi és Sári megtakarítása - Letölthető feladat

Az alábbi kalkulátor segítségével számold ki, hogy a kalkulátorban szereplő bankok melyikébe érdemes elhelyezned 1 millió forintot. Keresd meg azt a bankot, ahol a legjobb hozamot érheted el!

A kalkulátort letöltheted itt.

Folyószámla

A folyószámla lehet lakossági folyószámla vagy vállalkozói folyószámla, melyeken egyszerű pénzmozgások történnek, mint a készpénzfelvétel, átutalás, állandó utalási megbízás, csoportos beszedési megbízás. Lehet betéti számla is, melyen csak a lekötött pénz kamatozik. Lehet hitel jellegű folyószámla, melyre a hiteltörlesztéseket lehet utalni, és onnan vonja a bank a tőketörlesztést, kamattörlesztést és az egyéb járulékos költségeket. 

5.4.7 Folyószámla

5_4_10_folyoszamla_T.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.4.8 A folyószámla ára

5_4_11_szamlakivonat_T.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.4.9 Keresztrejtvény

5_4_13_keresztrejtveny.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.