Tananyag

3.1 Általános ismeretek a biztosításokkal kapcsolatban

A biztosítás biztonság!

Biztosítások

3.1.1 Biztosítási típusok

3_1_1_biztositas_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

A biztosításokról általában

A kockázat és a vele kapcsolatos alapfogalmak

Mindenki kockázatosan éli az életét. Ez nemcsak az extrém sportokat űzőkre, a szerencsejátékosokra vagy a katonákra igaz, hanem Rád is. A kockázat pénzügyi értelemben annyit jelent, hogy a tevékenységeink tervezett és tényleges eredménye gyakran eltér egymástól, az eltérés pedig lehet pozitív és negatív is. Ha biztosításokról van szó, akkor természetesen a negatív eltérések a fontosak, ezeket veszteségeknek nevezzük, a veszteségek pénzben kifejezett értékére pedig a kár a megfelelő kifejezés.

A kockázatok típusai

Az életünket végigkísérő kockázatok lehetnek személyes jellegű kockázatok, ilyen a halál, a betegségek vagy a munkanélküliség miatt bekövetkező veszteségek csoportja. Ugyanakkor léteznek vagyoni jellegű kockázatok is, amelyek a vagyontárgyainkat (pl. autónkat, lakásunkat) érintik vagy lopás, megsemmisülés miatt, ekkor pótolnunk kell őket, vagy azért, mert a károsodásukkal jövedelemkiesésünk is keletkezik (egy taxisofőrnek az autója üzemképtelensége esetén nemcsak az autóban okozott kár a veszteség, hanem az idő is, ameddig nem tud dolgozni az autóval, hiszen ez idő alatt jövedelme sem lesz). Az életünket, döntéseinket kísérő kockázatokkal érdemes tisztában lenni, és a megfelelő módszerekkel kezelni őket. A biztosítások a kockázatok kezelésének egyik, de nem egyetlen módszerét képezik. 

A biztosítótársaságok

Ma már a biztosítási ügyleteket nem a történelmi tanulmányok során megismert társládák (amik fémpántos, különleges zárakkal ellátott ládák voltak és a középkorban a köztestületek és céhek vagyonukat ebben őrizték) segítségével intézzük, és nem is kikötői kocsmákban állapodunk meg a károk kezeléséről, hanem erre a területre szakosodott cégekre, a biztosítótársaságokra bízzuk a lebonyolításukat. Ugyanakkor számos régi elem is megfigyelhető bennük, amely régóta nem változott. A biztosítótársaságok olyan cégek, amelyek közösségekbe szervezik a hasonló kockázatoknak kitett egyéneket, akik díjfizetéssel pénzügyi alapot hoznak létre, és ebből térítik meg az esetleges károkat. Az előbb említett csoportokat nevezzük kockázatközösségeknek.

A biztosítás

A biztosítás egy szerződés, amelyben a biztosító díj fizetése ellenében átvállalja a biztosítás tárgyát képező kockázatot a biztosított személytől. Abban az esetben, ha a szerződés tárgyát képező kockázat bekövetkezik - ez a biztosítási esemény -, a biztosító megtéríti a kárt. A kártérítést kaphatja a szerződést kötő biztosított fél, de megjelölhető egy másik személy is, őt a szaknyelv kedvezményezettnek nevezi.

A biztosítási díj

A biztosítás díját a biztosító bonyolult valószínűség-számítások segítségével határozza meg, melyekben múltbeli adatokra támaszkodva próbálja meghatározni a jövőben bekövetkező események valószínűségét. A beszedett díjakból képezett pénzügyi alapnak pont akkorának kell lennie, hogy abból fedezhetőek legyenek a biztosítottak kárai, ez az egyenlőség elve. Ha a díjak nem elegendőek a károk megtérítésére, akkor a biztosítónak vesztesége keletkezik, de akkor is megsérti az egyenlőség elvét, ha a károknál sokkal több pénzt szedett be a pénzügyi alapba. Felmerülhet a kérdés, hogy pontos számítás esetén miből él a biztosító? A biztosítási díjnak csak egy részét képezi a károk fedezésére szolgáló kockázati díj. Emellett szerepel egy másik tétel is, a vállalkozói díj, ami a biztosító költségeit fedezi. Az előbb említett két díj összege adja a biztosítási díjat.

Miért érdemes biztosítást kötni?

Az egyértelmű válasz szerint azért, mert ezzel elkerülhetők a jövőben kiszámíthatatlanul bekövetkező anyagi kockázatok. Azonban ennél sokkal többről van szó, hiszen a biztosítások az anyagi biztonság mellett előnyösek abból a szempontból is, hogy csökkentik a stresszt, a létbizonytalanság érzését és ennek következményeit is.

Mit lehet biztosítani?

Biztosítási szerződést kizárólag a jövőben, véletlenszerűen bekövetkező károkra lehet kötni. Az is fontos feltétel, hogy sem a szerződő felek, sem pedig a kedvezményezett nem befolyásolhatják a kockázat alakulását, a keletkezett kárnak pedig egyértelműnek és összegben kifejezhetőnek kell lennie.

3.1.2 Fogalmak, és jelentésük párosítása

3_1_2_biztos_parositas.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

3.1.3 Lakásbiztosítások

3_1_3_lakastuz_bizt_beiros.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

A biztosítások alapformái

Biztosításokból nagyon sokféle létezik, de az alapformájuk szerint két nagyobb típusba sorolhatók, az egyik a társadalombiztosítás, a másik pedig a magánbiztosítás.

A társadalombiztosítás esetén általában nem kötnek írásos biztosítási szerződést, mivel ezek a biztosítások általánosak, és kötelező érvényűek egy ország állampolgáraira, így a társadalombiztosítások a közjogi kategóriába tartoznak. Ide sorolhatók a nyugdíj- és az egészségügyi ellátással kapcsolatos biztosítások. Az ilyen biztosításoknál nem elsődleges cél a nyereség, sokkal inkább a szociális gondoskodási alapelv érvényesülése a fontos, ennek megfelelően a biztosításokra annyira jellemző, azokat körülvevő matematikai számítások másodlagosak. A biztosítási esemény sokszor előre látható, de az öregség kivételével ugyanúgy jövőbeli és véletlen előfordulású, mint a többi biztosítás esetében. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított pénzt vagy természetbeni juttatást kap.

A magánbiztosításoknál mindig írásbeli szerződést kötnek a biztosító és a biztosított között. További fontos jellemzője ezeknek az ügyleteknek, hogy a felek szabad elhatározásán, döntésén alapulnak, így a magánjogi kategóriába tartoznak. Ide sorolhatók a hétköznapi életben oly sokszor emlegetett lakás-, baleset- vagy utazási biztosítások, de ezeken túl nagyon sok típusuk létezik. A magánbiztosítások elsődleges célja a nyereség, más néven profit, így szigorúan a pénzügyi alapelv érvényesül bennük. Ez pedig csak úgy juthat érvényre, ha pontos biztosításmatematikai számítások előzik meg a biztosításkötést, ezek határozzák meg a biztosítási összeget és a biztosítási díjat. A biztosítási esemény az eddig tárgyaltaknak megfelelően jövőbeli, bizonytalan, és a bekövetkezése esetén a biztosító pénzt vagy valamilyen szolgáltatást nyújt a biztosítottnak vagy a kedvezményezettnek.

3.1.4 Biztosítási alapformák összevetése

3_1_4_tarsbizt_vs_maganbizt_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.