Tananyag

5.2 A bankrendszer felépítése

Készpénz vagy bankkártya?

A központi bank és a kereskedelmi bankok tevékenységi köre elkülönül egymástól.

Központi bank (más néven jegybank): Az adott ország pénzügyi politikájának alakítója. Legfőbb feladatai: a pénztartalék őrzése, a pénzügyi rendszer stabilitásának a biztosítása, a pénzintézetek ellenőrzése, az államháztartás számláinak vezetése, az állam adósságállományának kezelése és az ország deviza - és aranytartalékainak kezelése, a pénzkibocsátás joga, a pénz árfolyamának alakítása, a kereskedelmi bankok elszámolási számláinak vezetése.

Kereskedelmi bank: Mindazon bankok, amelyek nem valamilyen speciális pénzügyi tevékenységet folytatnak. Legfőbb feladatai: folyószámla vezetése, átutalások intézése, pénzváltás, hitelek nyújtása, megtakarítások kezelése, tanácsadói szolgáltatások és az értékpapírok forgalmazása.

Egy ország bankjainak és azok tevékenységének összességét bankrendszernek nevezzük, melynek irányítója és központi szereplője a jegybank. A bankrendszerek felépítése azonban többek közt történelmi és politikai okokból nem egyforma, a két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal (vállalatok, önkormányzatok, lakosság), tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon keresztül áll kapcsolatban. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket kereskedelmi (üzleti) bankoknak. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi intézmények, addig a jegybank nem nyereségorientált (non-profit) működését más szempontok vezérlik.

Az egyszintű bankrendszer tipikus példái a szocialista országokban alakultak ki, ahol a központi tervgazdasági rendszert ez a nagyon centralizált, egy helyen ellenőrizhető, irányítható modell szolgálta ki. A vállalatok a jegybanknál vezették az egyetlen számlájukat, ezáltal egyetlen bankban nyomon követhető volt minden pénzmozgás. A jegybank döntött a hitel odaítéléséről, és ellenőrizhette a pénz felhasználását.

A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött 1947 decembere és 1987 januárja között, ami azonban nem azt jelentette, hogy csak egyetlen bank, a jegybank, más néven központi bank (Magyar Nemzeti Bank) működött volna. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP), a külkereskedelmi forgalmat a Külkereskedelmi Bank, a beruházási hiteleket az Állami Fejlesztési Bank bonyolította le az MNB ellenőrzése, felügyelete mellett. A kétszintű bankrendszer 1987-es visszaállítását követően a központi bank kizárólag az üzleti bankokkal állhat kapcsolatban, a vállalatok és a lakosság számára kereskedelmi banki tevékenységet nem folytathat.

Kétszintű bankrendszer működött korábban a fejlett piacgazdaságokban, és működik ma is a világ legtöbb országában, így Magyarországon is. Az első szinten tehát a jegybank vagy más néven központi bank áll, a második szinten pedig a kereskedelmi bankok helyezkednek el.

5.2.1. A felépítés

5_2_1_ketszintu_bankrendszer_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.2.2. Központi bank szerepköre

5_2_2_kozponti_bank_szerep_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

5.2.3. Központi és kereskedelmi bankok

5_2_3_bank_TF.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.