Skip Table of contents

Table of contents

Skip NavigationSkip Administration

Tananyag

7.3 Vállalkozások működése hivatalosan

Merj vállalkozni!

Az előző fejezetben végigvezettünk egy minivállalkozás indítási folyamatán, az ötlettől a megvalósítás különböző fázisain. Reméljük, hogy kedved kaptál önmagad kipróbálásához, és belevágtál a nagy kalandba, vagy legalább eljátszottál a gondolattal, hogy mi lenne, ha...

Most egy kicsit formálisabb világba kalauzolunk: a vállalkozások hivatalos közegébe. Felvillantjuk az alábbi témakörök kapcsán, hogy milyen területekkel kell foglalkoznia egy vállalkozónak, miket kell ismernie és honnan kaphat segítséget és tudást.

Gondolj csak bele! Az előző részben az ötleted és az abban meglévő tudásod, tapasztalatod csak egy volt az induláshoz szükséges feltételek közül. Azon kívül még célszerű volt megtervezned a pénzügyeket (és kezelned, ha ténylegesen meg is valósítottad az ötletedet), piacot (vevőket, helyszínt és versenytársakat) elemezned, hírverést (reklámot) csinálnod a termékednek/szolgáltatásodnak stb.

Nincs ez másképp a hivatalosan működő vállalkozásoknál sem. Amíg kicsik, esetleg csak az alapító tulajdonos dolgozik benne, addig minden feladat megvalósításáról neki kell gondoskodnia. Ha már fejlődik a vállalkozás, növekszik a bevétel, akkor lehetőség lesz arra, hogy az egyes funkciókat mások, az egyes területekben jártas szakemberek lássanak el, akiket a nagyobb bevételből a vállalkozás már meg tud fizetni.

Szófelhő

Tekints be velünk a vállalkozások hivatalos világába!

  1. Vállalkozási formák Magyarországon
  2. Az én pénzem vagy a vállalkozás pénze?
  3. Pénz vagy nyereség?
  4. Kiktől kaphatok segítséget a vállalkozásomhoz?
  5. Reklám és marketing
  6. A vállalkozások adminisztrációja/adózása
  7. Honnan kaphatok további pénzt a vállalkozásom fejlesztéséhez? (pályázatok, bank, kockázati tőke, befektető)
  8. Kockázatok
  9. Vállalkozás befejezése

Vállalkozási formák Magyarországon

Egy vállalkozás akkor válik hivatalossá, ha a törvény szerinti egyéni vállalkozásként vagy gazdasági társaságként bejegyzik. Ha a kezdeti próbálkozásaid sikeresek, előbb-utóbb eljutsz addig a döntésig, hogy formát kell választanod, és hivatalosan is meg kell alakítanod a vállalkozásodat. Milyen lehetőségek közül választhatsz?

Ha üzletszerűen szeretnél vállalkozni, akkor az alábbi vállalkozási formák egyikében teheted meg (ha még nem vagy nagykorú, akkor szüleid segítségére is szükséged lesz).

7.3.1 Vállalkozási formák

7_3_1_vallalkozasok_MC.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

Ha a későbbiekben valódi vállalkozásba fogsz, induláskor valószínűleg az egyéni vállalkozás, a betéti társaság vagy a korlátolt felelősségű társaság lesz az a forma, ami közül választanod érdemes. Tekintsd át az éppen aktuális jogszabályi környezetet, hogy adott pillanatban, adott tevékenységhez melyik vállalkozási forma szolgálja leginkább a céljaidat. A jogi szabályozások alapján a későbbiekben módosíthatsz a társasági formán (átalakulás).

Az én pénzem vagy a vállalkozás pénze?

A vállalkozás indításakor, majd később a folyamatos működés során fontos szempont, hogy pontosan el tudjuk különíteni, a nálunk lévő pénz (akár készpénz, akár bankszámlán lévő pénz) a mi pénzünk vagy a vállalkozásunk pénze. A kettő között az a különbség, hogy amíg a vállalkozás pénzét a vállalkozás érdekében (fejlesztésre, további működtetésre stb.) lehet csak elkölteni, addig a saját pénzemet arra költöm, amire szeretném.

Általában elmondható, hogy a vállalkozás pénzéből adózás után lehet az „én” pénzem (munkabér, osztalék formában). Minivállalkozásod tekintetében a jogszabályok alapján van olyan összeg, amely adózás nélkül is a te pénzed lehet, ehhez kérj segítséget hozzáértő személytől (általában könyvelők, adótanácsadók és a vállalkozások adózásával foglalkozó tanácsadó szakemberek tudnak segíteni).

Célszerű azonban a vállalkozás pénzét és a saját pénzt már az első pillanattól gondosan elkülöníteni, hogy tisztában legyünk az anyagi helyzetünkkel.

7.3.2 Kié a pénz?

7_3_2_penz_TF.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

Pénz vagy nyereség? (a vállalkozás pénzének összetevői)

Ahogy az „én” pénzem és a vállalkozás pénze nem azonos dolog, úgy a vállalkozásoknál nem mindig egyezik az, hogy nyereséges-e a vállalkozás, illetve hogy van-e a kasszában (bankszámlán) pénze. Például ha a vállalkozás beindításához kezdőtőkét biztosítunk, vagy a további fejlesztésekhez kölcsönt veszünk fel, akkor azt tapasztaljuk, hogy van a vállalkozásunkban pénz, de ez még nem jelenti azt, hogy nyereséges is a vállalkozásunk.

Ugyanígy, ha egy vállalkozás eladja termékét, szolgáltatását, azt általános forgalmi adó (áfa) terheli. Ennek általános mértéke a mai szabályok szerint 27%.

Bruttó bevétel = nettó árbevétel + áfa.
Amennyiben a vásárlók számla vagy nyugta ellenében kifizetik a termékek/szolgáltatások árát, akkor a vállalkozás bruttó bevételhez jut. Ebből azonban az áfa összege csak ideiglenesen van nála, az az állam bevétele. Tehát az áfa összegét összegyűjtve havonta vagy negyedévente a vállalkozásnak át kell utalnia az adóhatóság (NAV) számlájára. Ez is egy jellemző példája, hogy lehet adott pillanatban a vállalkozásnak pénze, de ez még nem jelenti, hogy nyereséges is.

Nyereség jellemzően azáltal keletkezik, ha egy vállalkozásnak több a nettó árbevétele, mint a költsége.

Árbevétel (minusz) költségek (egyenlő) eredmény

Más esetben pedig, ha vásárlóink csak késve tudnak fizetni, vagy éppen egy nagyobb bevétel után visszafizetjük az induláskor felvett kölcsönünket, akkor lehet, hogy éppen nincs pénzünk, de azért nyereségesen működünk.

Hosszú távon, jól vezetett vállalkozásoknál kiegyenlítődik a két szempont, de egy rövidebb periódust áttekintve ne felejtsük, hogy lehet eltérés a nyereségesség és a kasszában (bankszámlán) lévő pénz között.

Gondolj vissza a minivállalkozásod első hetes pénzügyi tervére! 

  • Miből terveztél bevételt?
  • Milyen és mennyi költséged volt?
  • A terveid szerint már az első héten nyereséges voltál?
  • Minivállalkozásod első napjához mennyi pénzre volt szükséged?
  • Hogyan biztosítottad ezt az összeget?

Kiktől kaphatok segítséget a vállalkozásomhoz?

Projektfeladat 7.3.3 Segítség vállalkozóknak - Letölthető feladat

Rengeteg vállalkozásokat segítő szervezetet, rádióadást, tv-műsort, tanfolyamot és internetes oldalt találhatsz ahhoz, hogy átgondold, érdemes-e vállalkozást indítani, illetve azt, hogyan tudod vállalkozásodat jól működtetni. Vannak, akik a kezdő vállalkozásokra szakosodtak, mások területileg szerveződtek (például egy megyében vagy városban lévő vállalkozásoknak segítenek), vagy iparágak (kamarák) szerint adnak támogatást, tanácsot a vállalkozásoknak.

A projektfeladat elvégzését segítő dokumentumot innen töltheted le.

Reklám és marketing

Az első fejezetben már esett szó röviden a reklám és a marketing szerepéről. A vállalkozásoknak elemi érdekük, hogy a lehetséges vásárlók érdeklődését felkeltsék és biztassák őket a termékek/szolgáltatások megvásárlására.

Ehhez rengeteg eszközt vetnek be a piackutatástól a különböző reklámozási lehetőségekig.

7.3.4 Keresztrejtvény

7_3_4_keresztrejtveny.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

A vállalkozások adminisztrációja/adózása

A vállalkozásoknál fontos a különböző szerződések, a bevételek, kiadások elszámolásához kapcsolódó dokumentumok, bizonylatok kiállításának, útjának (pl. a könyvelőhöz való eljutás), megőrzésének a megszervezése. A könyvelés, a nyilvántartások vezetése kizárólag eredeti bizonylatok alapján történhet. Adóhatósági és egyéb ellenőrzések során is kizárólag az eredeti bizonylatok fogadhatók el.

A legtipikusabb bizonylatok a vállalkozásoknál:

  • Számla
  • Nyugta
  • Szerződések (pl. munkaszerződések az alkalmazottakkal, adásvételi szerződések pl. gépjárművásárlásról, kölcsönszerződések stb.)
  • Pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatok (a készpénzes be- és kifizetésekről)
  • Bankszámlakivonatok

Találkoztál már vállalkozásoknál keletkező bizonylatokkal? Ha igen, akkor mit tudtál belőlük kiolvasni?

Számla kibocsátása 

A számlára vonatkozó alapvető szabályokat elsődlegesen az általános forgalmi adóról szóló törvény és a számvitelről szóló törvény határozza meg.

A vállalkozó köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról számlát kibocsátani a teljesítéssel egyidejűleg (illetve max. 15 nappal a teljesítés után).

7.3.5 Számla

7_3_5_szamla_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

Nyugtaadási kötelezettség

A nyugtaadási kötelezettség azt jelenti, hogy ha az általunk történt termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról nem bocsátunk ki számlát vagy egyszerűsített számlát, akkor kötelesek vagyunk nyugtát kiállítani.

A nyugta kibocsátását kézi nyugtával vagy pénztárgéppel előállított gépi nyugtával kell megtenni.

Tehát minden vásárlásnál számlát vagy nyugtát kell kiállítani a vásárló (ügyfél, vendég) számára. Ennek azért van jelentősége, hogy a vállalkozásnál a bevétel pontosan követhető legyen, hiszen ez lesz az adók megállapításának alapja.

Könyvvezetési kötelezettség - könyvelés

A könyvelés egy egységesített rendszer, amely alkalmas arra, hogy a vállalkozásoknál történt ún. gazdasági eseményeket rögzítse, és az adatokból különböző kimutatásokat készítsen.
A kimutatásokból hasznos információt tud kiolvasni a vállalkozás vezetője, tulajdonosa.

Nagyobb vállalkozásoknak már nyilvánossá kell tenniük bizonyos összefoglaló pénzügyi kimutatásokat (éves beszámoló), amely az üzleti partnerek, bankok, adóhatóság számára is betekintést enged a vállalkozás gazdálkodásába.

Honnan kaphatok további pénzt a vállalkozásom fejlesztéséhez?

A vállalkozások fejlesztéséhez, fejlődéséhez általában többletforrásokra van szükség. Ez származhat több irányból:

  • A nyereséget a tulajdonosok nem fizetik ki maguknak osztalékként, hanem visszaforgatják a vállalkozásba.
  • A tulajdonosok tőkét emelnek a vállalkozásban, melynek során vagy saját maguk tesznek be plusz pénzt a vállalkozásba, vagy keresnek újabb társakat, akiknek van pénzük, és úgy látják, hogy a jövőben a megtermelt nyereségből majd hasznuk származik.
  • Mind az állam, mind különböző szervezetek írnak ki pályázatokat bizonyos célok megvalósítására - ezeket is érdemes figyelni.
  • És természetesen a bankoktól is lehet kölcsönt felvenni a továbblépés érdekében.

Kockázatok

Az első részben, minivállalkozásod költségvetésének készítésekor felhívtuk a figyelmedet, hogy a vállalkozás során számolnod kell kockázatokkal is. A leggondosabb tervezés ellenére, a legjobban kivitelezett termék és a leghasznosabb szolgáltatás sem biztos, hogy hozza azokat a bevételeket, amiket a terveinkben megbecsültünk.

Ezért fontos, hogy egy vállalkozás mindig számoljon az esetleg felmerülő kockázatokkal, hogy ne érje őt váratlanul, és fel tudjon rá készülni.

Jó, ha különbséget teszünk azon kockázatok között, amelyekre nincs ráhatásunk (külső kockázatok) és amelyekre lehet.

7.3.6 Külső, belső kockázatok

7_3_6_fogalmak_DD.swf

Látássérült diákok itt tölthetik le a feladatot.

A vállalkozás megszűnése, befejezése

Ha nem jó az ötlet, nincs vásárló, nem tudott tovább fejlődni a vállalkozás, vagy hosszú ideje veszteséges, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb meg fog szűnni.

A megszűnés jellemzően háromféleképpen mehet végbe véglegesen:

  1. Végelszámolás - „v.a.”
  2. Felszámolás - „f.a.”
  3. Kényszertörlés

Érdemes odafigyelnünk a fenti jelzésekre, mert ha olyan partnerrel kötünk szerződést, aki például felszámolás alatt van, arra speciális szabályok vonatkozhatnak. Figyeljünk a jelekre és tájékozódjunk alaposan!

Összefoglalás

Egy nagyszerű ötlet kiváló kiindulási pont lehet egy vállalkozás elindításához. De ahhoz, hogy ez a vállalkozás növekedjen, fejlődjön, sok egyéb tényezőre is szükség van. Ezeket vettük dióhéjban sorra ebben a fejezetben.

A vállalkozás működése során időről-időre hasznos lehet üzleti terv keretében ismét újragondolni a vállalkozásunk céljait, erőforrásait, lehetőségeit és kockázatait.

De továbbra is buzdítunk Téged: ha van egy ötleted, álmod, hobbid, ami másokat is érdekelhet: MERJ VÁLLALKOZNI!!! (És tanulj sokat - sikerekből, hibákból, kudarcokból is!)